Hodinka Antal

Hodinka Antal
Született	1864. január 13. Ladomér
Elhunyt	1946. július 15. (82 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	ruszin
Foglalkozása	történész, egyetemi tanár
Iskolái	Ungvári Katolikus Gimnázium (–1882)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hodinka Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Élete, és munkássága

Hodinka Antal 1864. január 12-én született görögkatolikus papi családban (apja: Hodinka Román 1836–1913), a Zemplén vármegyei Ladomér községben. Az ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban 1882-ben érettségizett, utána Ungváron és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait.

1888 őszétől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd Bécsben az Osztrák Történeti Intézetnél ösztöndíjas volt. 1891-ben a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karán doktorátust szerzett szláv filológiából, magyar történetből és oklevéltanból, majd 1896-ban teológiai diplomát. 1892–1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros volt.

1891–92-ben, Thallóczy Lajos történész beosztottjaként a bécsi közös osztrák-magyar Pénzügyminisztérium levéltárában dolgozott, majd az 1892–1906 közötti időszakban Ferenc József császári és királyi hitbizományi magánkönyvtárának egyetlen magyarországi könyvtárosa volt. 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magántanári képesítést nyert a magyar és szláv történeti érintkezések tárgyköréből. 1906-tól a Pozsonyi Jogakadémia, 1916-tól pedig ugyanott, az Erzsébet Tudományegyetem professzora volt.

1920-ban, egyetemével együtt, elhagyta Pozsonyt és átmenetileg Budapesten, majd 1923-tól Pécsett dolgozott, ahol az 1926/27-es tanévben a Bölcsészkar dékánja, az 1932–33-as tanévben, az ott újraélesztett Erzsébet Tudományegyetem rektorává választották.

1934-ben Budapestre költözött nyugdíjasként, itt folytatta tudományos munkáját. 1941–43-ban tudományos akadémiai funkciót is betöltő Kárpátaljai Tudományos Társaság első elnöke lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1933-ban rendes tagjává választotta.

1946. július 15-én hunyt el Budapesten.

Művei

Tudományos munkássága három nagyobb témakörre osztható:

1. a szláv-magyar kapcsolatok története
2. Pécs város története
3. a kárpátaljai ruszinok egyházi és világi története

• A rutének
• Cseh források
• A szerb fejedelemség viszonya Magyarországhoz (Bp., 1889)
• A szerb történet forrásai és az első kora (1891)
• Szláv források (1898)
• Tanulmányok a bosnyák-djakovári püspökség történetéből (1898)
• A horváth véghelyek oklevéltára, 1490-1527 (Thallóczy Lajossal, 1903)
• A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
• Egyházunk küzdelme a bosznia bogomil eretnekekkel (191?)
• A munkácsi görög-katholikus püspökség története (Bp. 1909)
• A Munkácsi gör. szert. püspökség okmánytára (1911–)
• A tokaji görög kereskedőtársulat kiváltságának az ügye 1725-1772 (1912)
• Kálmán királyunk 1099-iki perenysli csatája (1914)
• "Gens fidelissima". Ungvár, 1915. Online
• Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai (1916)
• A római levéltárak és könyvtárak ismertetése (1917–)
• Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez (1917)
• A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és multjuk (Bp.1923)
• A muszka könyvárusok hazánkban (gróf Klobelsberg-Emlékkönyv)
• A magyarországi rutén letelepülések története (megbízás az MTA II. oszt. által hirdetett nyílt pályázaton)
• Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásról (1932)
• A töröktől visszafoglalt Pécs első fele (1934)
• Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei (Pécs 1935)
• II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "gens fidelissima" (1937)
• Szent István emlékezete és királyságának eszméje a szlávoknál (Bp. 1938)
• Adalékok Pécs város történetéhez 1686–1701-ig (1943)
• Ruszin-magyar igetár (1945)
• Cseh források; sajtó alá rend. Heé Veronika, előszó Udvari István; BGYTF, Nyíregyháza, 1994 (A Vasvári Pál Társaság füzetei)
• Adalékok az ungvári vár és tartománya, és Ungvár város történetéhez; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1999 (Clio)

Források

• Ruszin Világ, 2008. január
• Bonkáló Sándor: A rutének (Bp. 1940)

• 75 éve hunyt el, Hodinka Antal, az Erzsébet Tudományegyetem rektora, a szláv népek történetének kutatója. (magyar nyelven). Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára. 2021.07.14.. (Hozzáférés: 2022. március 8.)

További információk

• Hodinka Antal Intézet [1]
• Hodinka Antal Emlékkönyv [2]
• Hodinka Antal művei az OpenLibrary-ben [3]
• A Szeklencei Szegényember üzenete [4]
• Udvari István: Hodinka Antal (1864–1946) munkássága; Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 1991
• Hodinka Antal válogatott kéziratai; vál., szerk., bev. Udvari István, sajtó alá rend. János István, Udvari István, Újj Anna; Vasvári Pál Társaság, Nyíregyháza, 1992 (A Vasvári Pál Társaság füzetei)
• Dolgozatok Hodinka Antal tiszteletére; szerk. Udvari István; BGYTF, Nyíregyháza, 1993 (Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia)
• Soós Kálmán: Perlekedő évszázadok. Históriai mozaikok vidékünk múltjából; Intermix, Ungvár–Bp., 1995 (Kárpátaljai magyar könyvek)
• Hodinka Antal emlékkönyv. Tanulmányok Hodinka Antal tiszteletére; szerk. Udvari István; BGYTF–Szent Athanaz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 1993
• Hodinka Antal emlékére. Az akadémikus 150. születésnapja alkalmából, 1864–1946; szerk. Lyavinecz Mariann; Hodinka Antal Országos Ruszin Értelmiségi Egyesület–Budapest. VI. Kerület. Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat–Budapest. XI. Kerület. Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, Bp., 2013